PRESS

1.http://www.infinit.hu/content/view/66/37/

Living Lab-ok Magyarországon is

Írta: Kollányi Bence

2007. március 16.

Az Európai Unió innovációpolitikájában sajátos és újszerű a Living Lab-ok koncepciója, amely a kreatív, emberközpontú, nyitott innováció jegyében került kialakításra. Kállai Tünde EU-szakértőt, a magyarországi Living Labok kialakítását koordináló X10D International IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük annak apropóján, hogy megalakultak az első hazai Living Labok.    - Hogyan mutatná be a Living Lab koncepciót? - Ha egy új épület készül, az építészek akkor tudják a legjobb munkát végezni, ha a tervezés valamelyik szakaszában ott van a megrendelő, a majdani felhasználó.  A Living Lab-okat (Nyitott Laboratóriumokat) jól jellemzi ez a felhasználó-centrikus példa. Amikor az Európai Unió szembesült azzal, hogy meg kellene újítani az európai innovációs rendszert, új típusú megközelítéseket és formákat kellene beépíteni, akkor merült fel a gondolat, hogyan lehetne összegyúrni és úgynevezett nyitott innovációs intézményrendszerként üzemeltetni a  kollaboratív környezeteket - amelyek részben fizikai munkakörnyezeteket jelentenek, részben csak virtuálisan léteznek. - Ez a felismerés és a kezdeti lépések mikorra tehetőek? - 2005-ben az FP6 keretében jelent meg egy felhívás, az utolsó előtti, úgynevezett 5-ös felhívásban, a címe 2.5.9 Collaborative Working Environments volt. Ez volt az első konkrét lépés a közös munkakörnyezetre épülő Living Lab koncepció irányába. Pillanatnyilag az Európai Bizottság több különböző programot is finanszíroz, összesen 40 millió euró kerül szétosztásra. Ennek keretében próbálunk meg első körben 17 európai Living Labot létrehozni.  - Mi a Living Labok célja?  - Minden Living Lab profilja más és más. Egészen másra van szükség egy lappföldi környezetben, mint az észak-német Brémában. Három különböző típusú együttműködési formáról beszélhetünk. Ha egy teremben azonos feladaton dolgozik több ember, azonban egy közös munkafelület segíti a munkájukat, azt collocated workspaces-nek nevezik. Ezzel szemben a distributed workspace keretében egymástól távol eső csapatok működnek együtt. Míg a harmadik forma a helyhez nem köthető mobil munkavégzést támogatja. E három osztott munkakörnyezet kidolgozására épül a Living Lab-okra koncentráló 12-14 párhuzamosan futó projekt. Ezek közül kiemelkedik négy integrált projekt: az első kifejezetten az autó- és építőiparra, valamint a repülőgépgyártásra koncentrálva kínál kollaboratív munkamegoldásokat, ezt nevezik CoSpace-nek; az ECOSPACE kifejezetten a médiára koncentrál, a logisztika és a projektmenedzsment speciális igényeit támogatja. A harmadik változat egy speciális célcsoport, a vidéken élők számára dolgoz ki kollaboratív felületeket (ez az úgynevezett Collaboration@Rural projekt).  - A magyarországi Living Lab-ok melyik koncepcióhoz illeszkednek? - Talán a legfontosabb a vidéki kollaboratív munkakörnyezet. Magyarországra ezen az applikációs területen hoztuk el a legnagyobb pénzt, összesen 504 ezer eurót. Az IKT felhasználásával itt a vidéken élőkön segítünk, megpróbálva őket felhasználóbarát megoldásokhoz juttatni. Hosszú távon ennek van a legnagyobb társadalmi-gazdasági jelentősége is, hiszen Európa népességének 60-70 százaléka ma is vidéki, falusi környezetben él. Ugyanakkor a hazai projektek közül ennek az előkészítése vette igénybe leginkább az erőforrásainkat, csak az Európai Bizottsággal zajló szerződés-egyeztetés háromnegyed évig tartott, ami más K+F projektek esetében jellemzően csupán néhány hét. Nagyon komoly kihívásokkal találkoztunk. Magyarországnak nincs például sem rövid, sem hosszú távú agrárinformatikai kutatás-fejlesztési terve, stratégiája.   -  A problémával magunk is találkoztunk. A Living Lab-ok mennyiben segítenek a vidéken élők számára, milyen lehetőségeket jelent egy térség számára ez az új megközelítés?  - Mondok egy példát. A mi célcsoportunk Mórahalmon a magyar farmer, valamint a termelési és értékesítési szövetkezet (TÉSZ). Hogy tudunk segíteni az IKT segítségével a farmerek által létrehozott szövetkezeteken? A Living Lab alapfilozófiája, hogy olyan technológiai környezet jöjjön létre, egy lépéssel a K+F után, amikor már van valamilyen megoldásod, és ez a környezet segíti a termék vagy szolgáltatás piacra tételét. Ez sok esetben egy tesztkörnyezetet jelent, amelybe aktívan bevonjuk a végfelhasználót. Észak- és Nyugat-Európában már működnek Living Lab-ok, például a lappföldi testbed (Testbed Botnia) Wasterbotten régióban, Umeo és Luleo városok térségében, ahol a Nokia új fejlesztéseit próbálják ki a userek bevonásával, csak ezt követően viszik piacra az új megoldásokat. Ez a Living Lab rendkívül sikeres, a 2004-es indulás óta túl vannak a hatezredik kis projekten.  - Egy ilyen Living Lab-ba tehát bevonják a lakosságot… - Nem csak a lakosságot! Ki vonható még be? Például egy vidéki környezetben a farmer, a farmergazdaság, a kis KKV-k, a civil szervezetek, az agráriumban dolgozók valamennyien, ahol a felhasználói kör meglehetősen széles lehet.  - A magyar példát alapul véve, hogyan működik ez a megoldás?  - Magyarországon úgynevezett wireless mesh network-öt építünk, ez egy önszerveződő infrastruktúrát, egyben kommunikációs hálózatot jelent. Egy nem menedzselt hálózatot, amely csupán a végeszközöket köti össze. Ez azt jelenti, hogy Mórahalom városban kiteszünk 20 önként jelentkező farmer házának a tetejére antennát és a padlásra egy-egy vezeték nélküli routert. A Szegedi Egyetem mérnökei jelenleg alakítják ki a hálózatot, különböző méréseket végeznek, ez alapján optimalizálják a hálózat működését. Miért érdekes mindez? Mert a hálózat a Nokia 770-es internet tabletre épült, ez egy Linux-alapú, nyílt forráskódú internetezésre alkalmas eszköz. A teszthez egy alkalmazás is készült, egy mobil permetezési napló, amely egy nagyon egyszerű program. Az egyszerűsége mellett azonban segíti, hogy mindenki megérthesse egy nagyon komplex rendszer működését és a kísérlet végére meg tudjuk fogalmazni a megfelelő üzleti modellt. Ugyanis teljesen új értékesítési modellek jönnek létre, a wireless mesh network alapesetben ingyenesen üzemel. Az érdekessége az, hogy minél többen csatlakoznak a hálózatra, annál erősebb a kommunikáció minősége és annál kevesebb az energiafelhasználás. Az eszközök maguk is részt vesznek a jeltovábbításban. Nem csak közösségszervezésről van itt szó, hanem bizonyos funkciók ellátása a cél. A Living Lab-ok alulról szerveződnek, hasonlóan az agráriumban működő Termelési és Értékesítési Szövetkezetekhez. Mórahalom 2000-ben vált az első elismert TÉSZ-szé, körülbelül 770 termelőt fog össze, jelenleg évi 5 milliárd Ft-os árbevételt tud felmutatni. Összesen 100 fős menedzsment szolgálja ki őket. - Lehet-e maga a Living Lab a közösségszervező erő? Azaz: az alulról szerveződést kiválthatja-e, erjedésnek indíthatja-e egy Living Lab projekt szervezése, elindítása? - Természetesen. Helsinki Arabianranta kerülete például nemrégiben még alig lakott, pusztuló gyári övezet volt. Új funkciót kapott a város önkormányzatának kezdeményezésére. Egyetemet létesítettek – művészet- és designfakultásokkal –, amely ma 15 ezer hallgatóval rendelkezik. A 30 ezer főre nőtt lakossággal együtt ők alkotják a Helsinki Living Labot,  és profi menedzsment szervezet szolgálja ki őket. Aki addig ott éltek, azok sem alkottak közösséget. Most viszont igen.  - Ezt hogyan kell  elképzelnünk -  mi is történik itt?  - Lakótömbönként e-moderátorral rendelkezik a negyed, ő a Living Lab megbízottja. Ő vonja be tesztelésekbe a családokat – akik persze önkéntesen jelentkezhetnek egyes mobiltartalmak, -termékek, -szolgáltatások tesztelésére. Jelen esetben elsődlegesen telekommunikációs produktumokról van szó. A tesztelés, módosítás után kerül ki a termék a világpiacra, miközben a tesztelők kommunikációs kapcsolatai nagyban élénkülnek. Tehát egy városnegyed újraépítését, fejlesztését is szolgálhatja a Living Lab, de egy már eleve meglévő zártabb, lehatároltabb, elsődlegesen gazdasági célok mentén működő csoportosulás kölcsönösen előnyös együttműködéséről van szó többnyire. A Budapest Living Lab megalakulása is elkezdődött, amely Helsinkihez hasonlóan rendelkezik városnegyed-fejlesztési arculattal: a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Telekom, a CEU, a Nokia, illetve az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Futuris Rt vesz részt a koncepció kialakításában. A programra az önkormányzat a Podmaniczky Tervből áldozna, efféle tervekről hallani...  - Azt mondhatjuk tehát, hogy sokszor ingatlanfejlesztéshez kapcsolódik a Living Lab?  - Ez inkább ritka megoldás, semmiképpen sem alapcél. Jellemzőbb, hogy már elkezdődött dolgokra épül fel a Living Lab, legyen szó nagyvárosról vagy ritkán lakott lapp vidékről. Egy közös irány, egy közös innovációs cél szükséges alapként, és a tulajdonképpen már meglévő elemekből kell kialakítani eredményes, emberközpontú, kreatív együttműködést.  - A Living Lab-ban megszületett termék kihez tartozik? Sok különböző méretű és aktivitású aktor vesz részt a tevékenységben.  - Stuttgart mellett, Feldbachban non-profit technológiafejlesztési intézetet hoztak létre a Living Lab magjában. Az oda befolyt tagdíjak miatt értelemszerűen a közös fejlesztésekhez minden tag többnyire ingyen jut hozzá. Ha valaki beküldi a nála megszületett produktumot a rendszerbe, akkor azt egy külső felhasználó (nem tag) egy jól kidolgozott tarifarendszer, bérleti vagy licenszelési megoldás révén igénybe veheti, anélkül, hogy le kellene mondania az akár az anyagi haszonról, akár az együttműködés során értékes technológiák alkalmazásáról. A Living Lab-oknak nyitott architektúrája (együttműködő felhasználói felülete) lesz, az elfogadott, akkreditált partnerek ingyen és bérmentve használhatják ezt a munkakörnyezetet, és a kialakításuk gondosan kialakított feltételeket teljesítenek. A kollektív munkafelület természetszerűleg hozzáférhető lesz. - Az európai Living Lab-okat tanulmányozva látható, hogy többnyire az adott település önkormányzata is megjelenik az alapítók között. A hazai tapasztalatok alapján, hogyan jellemezné a települések hozzáállását?  - A legteljesebb mértékben nyitottak voltak.  Annak ellenére támogatták a kezdeményezéseket, hogy nálunk még nincs is rá kialakult fogalomtár... Hiszen például még nem tettük le a voksunkat az „Élő” vagy a „Nyitott laboratóriumok” elnevezés mellett. Sokat kell találkozni a döntéshozókkal, minden szinten, és el kell magyarázni a működésmódot, a tartalmat, a szervezeti struktúrát, a nóvumjelleget, a mérhető hozadékot. Az elmúlt egy évben folyamatosan ez történt. Haladunk: megalakultak nálunk az első Living Lab tervek és együttműködési nyilatkozatok: a győri Autóipari Living Lab a győri Nemzetközi Ipari Park Kft-vel, a PANAC-kal és az INNONET Kht-val együttműködve, és a Rural Living Lab, először Mórahalmon, majd későbbi fázisban gödöllői mintahelyszínnel. Örömmel jelenthetem, hogy minden valószínűség szerint még jó pár Living Lab születik meg Magyarországon: formálódnak a koncepciók, és az anyagi támogatás realizálódása – hazai oldalon is – egyre biztosabbnak látszik.   Írta: Holczer Márton Kollányi Bence

 

Oldal: PRESS
Extended International Consulting Services Ltd. (Budapest,HU) - © 2008 - 2024 - extended.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat